A
Barátság 21 Egyesület,
a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház
és az Arany János Általános Iskola és Gimnázium
közös szervezésében 5. alkalommal kerül megrendezésre az
Arany Görbe Kör elnevezésű előadás.
Ötödik alkalommal a LÉLEK HOSSZA című előadás kerül bemutatásra!
Időpont: 2011. április 8.
Kezdete: 19:00
Helyszín: Arany János Gimnázium Aulája
Belépő: 500 Ft
A LÉLEK HOSSZA
zenés játék
Radnóti Miklós művei alapján írta: OLT TAMÁS
Rendező: OLT TAMÁS
SZEREPLŐK:
JENEI JUDIT
SZALMA NOÉMI
FELLINGER DOMONKOS
PÁSZTOR PÁL
Látvány: LÁSZLÓ RITA EMŐKE
Zenei összeállító: OLAJOS GÁBOR
Koreográfus: SZALMA NOÉMI, PÁSZTOR PÁL
A DARAB
„Ha valóban van még elvégezni való munkám itt, nem pusztulhatok el. S ha elpusztulok, akkor nem volt már értelme annak, hogy éljek. Tegnap éjjel a polcokat néztem. A nagy életművek mind ezt bizonyítják.. és ahogy születtem,- mert születtem valamire, különben miért lett volna az áldozat.”
Radnóti Miklós, Napló, 1941. április 10.
KRITIKÁK
A lélek vérző lámpái
Radnóti-emlékműsor a MŰvész Stúdióban
Amikor az előadás után a kijárathoz araszolunk, s egy meglett férfikorú néző szemérmesen szemét törölgeti, úgy tűnik, a MűVész Stúdióban olyasmi történt, ami ritkán adódik: egy alapvetően irodalmi ihletettségű est ébresztette föl a részvét és katarzis aligha meghatározható érzelmeit. A lélek hossza Radnóti Miklós sorsát, költészetét állította elénk. Úgy hozta közel, hogy nemcsak a költőt láttatta, hanem – sajátos pozíciót választva – az embert idézte meg.
A középiskolai irodalomoktatásban a diákok talán éppen vele kerülnek a legmeghittebb kapcsolatba. Alakja, lírájának a haláltudattól erőteljesen áthatott, a tragikum és az idill kettős ölelésében kiteljesedő világa, illetve tragikus végzete megindító élményként íródik be a fiatalok tudatába. A Móricz Zsigmond Színház ifjú művészei – nyilván saját Radnóti-élményüket is mozgósítva – mutatták fel a huszadik század (Pilinszkyvel szólva) „szituációs zsenijét”. Az ötven perces „rendhagyó irodalom óra” úgy idézte meg az Ikrek hava, a Huszonnyolc év, a Két karodban, a Töredék, a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az Erőltetett menet, a Razglednicák szerzőjét, hogy a színház sajátos kifejező eszközeinek alkalmazása következtében a szó felerősödve, zenével, mozgással, (olykor humorral) gazdagodva a teljes embert vetítse elénk. A járkáló halálra ítéltet. Aki az „igazra tanú”. Akit „megölnek, mert maga sohasem ölt”.
A lélek hossza című produkció Olt Tamás forgatókönyve alapján készült. Olt Radnóti Miklós naplójegyzetei, levelei és versei alapján szerkesztette (és részben önállóan) írta meg a jeleneteket. Az irodalmi alkotásként is értelmezhető textusok kettős keretbe illeszkedtek: a Lager Heidenau-t idéző, „szögesdróttal beszegett, vad tölgykerítés, barak” tárgyi környezetét imitáló díszlet (látvány: László Rita Emőke), s az itt eclogát író, halott ikertestvérét vizionáló, élettel-halállal konokul szembenéző költő megelevenedő verssorai a néző tudatában Bori notesszé álltak össze. Olt Tamás elismerésre méltó érzékkel választotta ki Radnóti életének legdrámaibb történését, a pályáját végigkísérő, nyomasztó lelki teherré súlyosuló, folytonos lelkifurdalást generáló élményt: azt, hogy születésekor édesanyja és ikertestvére is meghalt. Az „ikret szülő anyácska: gyilkosod” emésztő önmarcangolásával, s a zsidó származás következtében 1933-tól tudatosuló halálra-ítéltetettséggel egyre eltökéltebben magyar költőként együtt élő, s ebből művészi sorsot teremtő én tárult föl a színpadon. Próza, vers, ének (zene: Olajos Gábor) harmonikus művészi egységbe olvadt, s már-már nem tudtuk kívülállókét hallgatni a lírai életmű közismert darabjainak szövegét, mert valami iszonyatosan szorongatta a szívünket. A tisztaság, a humánum, az ártatlanság veszendőségének fájdalma és tehetetlensége. Az Oly korban éltem én e földön józan felismerése és biblikus távlata. A részvét kegyelme.
A lélek hosszát (a tervek szerint később „rendhagyó irodalomóraként” is funkcionáló művet) Olt Tamás nemcsak írta és összeállította, hanem rendezte is. Színész kollégáiban olyan társakra talált, akik messzemenőkig partnerei voltak a vérbeli közösségi játékban. A tisztaságát, szeretteljes egyéniségét, a humánumát a halál közvetlen közelében is őrző Radnótit Fellinger Domonkos eszköztelen szépségű átlényegüléssel mutatta meg. A költő közeli-távoli hozzátartozói-barátait-ismerőseit Szalma Noémi, Jenei Judit és Pásztor Pál magas fokú érzékenységgel jelenítette meg. A különböző figurákat olykor csak egy sapka, egy kendő felvételével jelezték: a verseket összekötő közjátékokban így rekonstruálták Radnóti életének egy-egy emlékezetes epizódját. Az est érzelmi magaslati pontján elhangzó Levél a hitveshez, valamint (Olt Tamás kitűnő alakkettőzésének eredményeképpen) a produkcióban végig jelenlévő alteregó lelepleződésének döbbenete kivételes színházi pillanatokban manifesztálódott. Az élményt nagyban gazdagította László Rita Emőke Kassák tipográfiai és képarchitektura-kísérleteire emlékeztető, könyvlapokat idéző, hajtogatható díszlete, amely asszociatív módon funkcionált. A benne fel-felsejlő verssorok, s a fekete háttérből vakító fehéren elővillanó lágerkerítés drótjai végül egyetlen könyvbe záródtak, maguk is irodalommá lettek, hogy a kötet a „rettentő szavak tudósát”, Ésaiást említő záró mondatot követően, immár a teljes sötétségben, hatalmas robajjal zuhanjon a földre.
Az est az egyenként kialvó, vérző léleklámpácskáival a zene, a ritmus, a mozdulat, a szó: a lélek nyelvén hozta közel a befogadóhoz Radnóti világát. Az előadás címe a Levél a hitveshez 32. sorát, egyben a pokolból mindenáron hazatérni akaró lírai ént idézte. Azt, aki 1944 őszén a „2X2 józanságával” mérte fel élet és halál távlatait, Žagubica fölött a hegyekben.
Karádi Zsolt – Nyíregyházi Napló
